Medveországban történt.
Egy ember azt mondta a feleségének:
- Te asszony, nagy a hiba!
- Ugyan már mi volna?
- Hát az, hogy a farkas pusztítja a kecskét.
- Ej no, apjok, arról pedig tenni kell! Eszeljen
ki kelmed valamit!
- Kieszeltem már.
- Hadd lám, mi az?
- Farkasvermet ások, és a koma majd beleesik.
- Jó lesz biz az, apjok! De ássa kelmed még ma,
azzal is kevesebb kecske vész el.
Az ember kiment az erdőre, és kezdett egy igen nagy
vermet ásni. Nagy zajjal, sóhajtozással folyt a nehéz munka. Felverte vele a
mackót álmából.
- Már csak megnézem - dörmögte magában Mackó úr
-, ki mer ilyen iszonytató nagy lármát csapni.
Kibújt a barlangjából, odacammogott az emberhez, és
így köszöntötte:
- Jó reggelt, szomszéd! Mi dologban fáradsz?
- Farkasvermet ások.
- Ugyan ugye? Talán van valami féltős jószágod?
- Volt kilenc szép kecském, megdézsmálta a
farkas, csak hat maradt közülök. Ezt a hat gyönyörű kecskét szeretném
megmenteni, és a komát ebbe a verembe ejteni.
- Hát csak ásd, szomszéd, ásd! - dörmögte a
Mackó, s tovább akart menni, de egyszerre csak megfordult, mint akinek hirtelen
jutott valami az eszébe.
- Hé, szomszéd, mondanék én egyet, kettő lesz
belőle: nem olyan együgyű ám a farkas, hogy a veremnek szaladjon.
- Nem? Hát akkor hogy essék bele?
- Már azt nem tudom. De jobb lesz másvalamit
kitalálni. Én gondoltam egyet. Mivel úgyis abban a járatban vagyok, hogy
szolgálatot keresek, fogadj meg engem csősznek, meglásd, túljárok én a farkas
eszén!
- Mondasz valamit, Mackó! Igaz biz az! Te erősebb
vagy a farkasnál, megbirkózol vele, és legyőzöd. Nem bánom, állj be hozzám
csősznek, három nap az esztendő!
- Áll az alku. Fogadom, hogy három nap múlva nem
lesz ezen a tájon semmi keresnivalója a farkasnak.
- Mit mondtál?
- Azt, hogy a farkas nem eszi meg a kecskéidet.
- Úgy már értem. Csak jól vigyázz!
A jó ember nagyon örült a szerencsés véletlennek, amely
őt Mackó szomszédnak útjába ejtette, és mint aki dolgát jól intézte, széles
kedvvel ballagott hazafelé.
Otthon a felesége kérdezte:
- Nos, meg van ásva a verem?
- Meg bizony! Olyat még nem evett a koma!
- Hm. Aztán bele fog-e esni?
- Bele az mindenestül - dicsekedett a gazda nagy
fennen. A nagyszerű alkut nem akarta feleségének elárulni, meglepetésnek
tartogatta számára.
Másnap szólt az asszony:
- Jó lenne kitekinteni a farkasverem felé, és
megszámlálni a kecskéket, nem hiányzik-e vagy egy.
- Ráérünk arra holnap is - volt a rövid felelet.
Másnap újra nógatta a felesége, hogy nézzen a kecskék
után.
- Ráérünk arra holnap is - volt újra a felelet.
Harmadnap megint csak nem állhatta az asszony, hogy
meg ne szólítsa az urát.
- Bízd csak rám, nem lesz ott semmi hiba, hiszen
csőszt fogadtam a kecskék mellé! ‑ kevélykedett az ember
- Csőszt? Ugyan mifélét?
- Hát Mackó szomszédot!
- Mackót? Megbolondultál? Mit fizetsz neki?
- Mit fizetek? Ej, arról nem is beszéltünk,
egészen elfelejtkeztem róla.
- Szerencsétlen emberfia! Mért nem mondtad ezt
nekem előbb? No, hiszen üthetjük már bottal a nyomát a hat szép kecskének! -
szörnyülködött az asszony.
- Hagyd el, anyjok, jobban tudom én azt, mint te.
Ezzel kiballagott az erdő szélére, és még jókor
érkezett, mert Mackó szomszéd épp akkor szedte-vette magát, hogy barlangja felé
a sűrűbe osonjon.
- Hová, hová, édes csőszöm?
- Megyek pihenni.
- Hát csak nagy dolgot adott az a gonosz farkas?
- kellemeskedett az ember.
- A farkas nem adott éppen olyan nagy dolgot,
hanem a kecskék egészen kifárasztottak.
- Ugye, fürge, virgonc állatok, sokat
lótnak-futnak?
- Már nem.
- Hová tetted őket?
- Megettem. Abba fáradtam bele.
- Megetted? Azért fogadtalak fel csősznek?
- Hát nem azt ígértem én neked, hogy három nap
múlva nem lesz a farkasnak ezen a tájon semmi keresnivalója, s hogy nem ő eszi
meg a kecskéidet?! Elég baj ez nekem, hogy akár kellett, akár nem, három nap
alatt megettem hat kecskét.
A szegény ember csak vakarta a füle tövét, és három
napig nem merte magát mutatni otthon. Harmadnap azután a felesége jött utána
keresni, mert attól félt, hogy őt is megvacsorálta a furfangos szomszéd
ráadásul.
Móra Ferenc - Csicseri történet - Mesék, versek, elbeszélések
Móra Ferenc - Csicseri történet - Mesék, versek, elbeszélések