BEVEZETÉS

Völgy vadonján jártam én
Fújva könnyü énekem,
S egy kisgyermek szállt felém,
És kacagva szólt nekem:
“Bárányról fújj dalt, dudás!”
Fújtam boldogan neki.
“Újra, nem kell semmi más!”
Fújtam, s hulltak könnyei.
“Dobd el vígszavú dudád,
S dúdold vígan éneked!”
Dúdoltam a dalt tehát,
S ő mosolygott, könnyezett.
“Ülj le, s könyvbe írd, legyen
Mások kincse is dalod!”
S míg eltűnt egy fellegen,
Kezem nádszálért kapott,
Ez lett tollam, parlagi,
S megfestvén a kék vizet,
Víg dalom leírtam én:
Hallja minden kisgyerek.

(Gergely Ágnes)

Forrás: William Blake versei