Ki, ki bátran a szabadba!
Oly szoros e fal között!
Tavaszunk egy fúvalatra
Íme, íme visszajött!
Mily vidám a csermely tánca,
Lejtve a zöld sík felé,
Mintha többé téli lánca
Soha nem rettentené. -
A kökörcsin újra bátor,
A letiprott fű dagad;
És fölöttünk a mennysátor
Gyolcs felhőket szárogat.
Ifju hévvel az öreg nap -
Új szerel.............
(1862 körül)
