Keserűből jön az édes,
Édesből a keserű;
Rekkenő nap nyugta kétes,
Szebb, borúra várt derű.
Ma ködös szem, mord kedéllyel,
Holnap tisztább mindenik:
Meghozhatja - tán egy éjjel,
Hogy majd „új fény jelenik.”
Vagy, ha ez nem, a vakságnak
Kiürítem poharát,
S az „örök világosságnak”
Várom fénylő sugarát.
(1877 szept. 24)
Forrás: Arany János összes költeményei