Függ már szögén a hárfa; -
Kapcsos könyvem bezárva
Mint egy koporsó.
Ujjam nehéz a húron,
A verset únva írom:
Ez tán utolsó.
Mi haszna is, mi haszna
Kél egyhangú panaszra
Belőlem a dal?
Még majd szememre lobban:
„Közöld, ha ily bajod van,
Az orvosoddal!...”
(1877 nov. 29)
Forrás: Arany János összes költeményei